FŰTÉS KLÍMÁVAL – KELLEMES IDŐ MINDEN ÉVSZAKBAN

Itthon még kevésbé gyakori megoldás a klíma berendezéssel történő fűtés. Ez több okra is visszavezethető.  Egyrészt nincs benne még a köztudatban, hogy légkondicionálóval gazdaságosan lehet fűteni is. Előfordul, hogy még a klímatulajdonosok sem ismerik ezt a funkciót, pedig a jelenleg forgalmazott készülékek nagyobbik része már remekül használható minden szezonban.

Másrészről az emberek bizonytalanok abban, hogy ez a fűtési forma mennyire érheti meg anyagilag. Sokan gondolják úgy, hogy túl sok áramot fogyaszt és hogy a már meglévő gázfűtésük úgyis erre a célra van, minek vesződnének ezzel.

Tőlünk is gyakran kérdezik, hogy lehetséges-e ilyen módszerrel gazdaságosan fűteni. Az esetek túlnyomó részében a válasz az lenne, hogy igen, lehetséges. A megfelelő készülék kiválasztásával és bizonyos feltételek teljesülése mellett gond nélkül 10-15%-ot is megtakaríthatunk akár egy modern gázkazánhoz képest is.

Hogyan lehetnek ilyen gazdaságosak a fűtésre használt klímák?

Ezek a klímaberendezések más elven működnek, mint egy gázkazán vagy elektromos radiátor. A hagyományos olajradiátorok az elektromos áramot egy fűtőszál segítségével alakítják át hőenergiává. Ez gyakorlatban nagyjából egy az egyben történő energialeadásra elegendő. Azaz  a készülék 1kW elektromos energiából fog előállítani 1kW hőenergiát.

Ezzel szemben a fűtésre alkalmas klímák hőszivattyús elven működnek, ami ennél négyszer, akár ötször jobb hatásfokot biztosít.

Mi is az a hőszivattyú és miért gazdaságos a használata?

A hőszivattyúk lényege, hogy egy adott közegből egy másikba szállítják a hőenergiát. A klímaberendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, ami hűtési üzemmódban a benti levegőt a hőcserélő segítségével lehűti, fűtési üzemmódban pedig felfűti. Az ezen áthaladó levegő hőmérséklete megváltozik és ennek a kellemes hatását érezhetjük a szobában.

A klímában speciális hűtőközeg van, ez egy speciális vegyület, ami átalakul cseppfolyósból gáz halmazállapotba és fordítva, így alkalmas a hő elvezetésére. Hűtés üzemmódban a lakás meleg levegőjét a hűtőközeg hűti le, ami így felmelegedve gáz halmazállapotban távozik a kompresszorba, ahol ez a gáz összepréselődik. A gáz ezáltal sokkal sűrűbb lesz, azonban a felhalmozódott hőenergiát megőrzi. Ez a forró és sűrű gáz a kinti közegbe kerülve leadja ezt a hőenergiát és immár lehűlt állapotban kerül vissza a rendszerbe, ahol a benti tér hűtését segíti.

Ugyanez a folyamat játszódik le a fűtés során is, azonban ekkor a kompresszor segítségével felhalmozott hőenergia a lakás levegőjét fogja felfűteni.

Mint a fentiekből is látszik a klímával való fűtésnél az elektromos áram csupán a rendszer működését biztosítja, nem pedig közvetlenül a hő előállításáért felelős. Így lehetséges az, hogy egy jó minőségű légkondicionáló készülékkel akár négyszer-ötször hatékonyabban fűthetünk, mint egy villanyradiátorral.

Ezek szerint mindenképp érdemes áttérnem a klímás fűtésre?

A fentiekből látszik, hogy egy elektromos radiátorhoz képest mennyivel hatékonyabbak a klímák. Mi lehet a helyzet a gázfűtéssel? Az elején említettük, hogy akár egy modernebb gázfűtéshez képest is 10-15%-os megtakarítást érhetünk el.

Viszont egy már kiépített, jó minőségű kazános, radiátoros vagy padlófűtést nem biztos, hogy érdemes teljesen lecserélni, hiszen ilyen esetben a megtérülési idő akár több tíz év is lehet a bekerülési költséget is beleszámítva.

Mikor válasszuk mégis a klímát a gáz helyett? Új építésű házaknál mindenképp érdemes kiépíteni ezt a rendszert, hiszen egyszerre biztosítja a nyári és téli komfortot, emellett a gázfűtés kiépítési költsége akár a kétszerese is lehet a klíma telepítésének.

Akkor is remek választás lehet ez, ha egy lakásban nem elérhető a gáz és költséges lenne a kiépítése vagy a kémény kiépítésénél merülnek fel problémák.

A gázfűtés és a klíma násza: a temperáló fűtés.

Előfordulhat, hogy már van egy modern gázfűtésünk, ám klimatizálni tervezzük a lakást. Ekkor érdemes lehet elgondolkozni egy jobb minőségű, fűtésre is gond nélkül használható klímarendszeren. Hiszen ebben az esetben kevesebb plusz ráfordítással kell számolnunk.

És itt jön képbe a klímás fűtés által biztosított egyik leghasznosabb lehetőség, a temperáló fűtés. Ilyenkor a hagyományos rendszert használja a hétköznapokban, a légkondicionálóval csak rásegítő fűtést végez az éppen használatban lévő helyiségben. Ezt érdemes lehet olyan helyiségekben is használni ahol többet tartózkodunk, és nem akarjuk az egész házat felfűteni, hanem elég lenne csak a nappalit, az esti órákban felfűteni, mivel a berendezések a levegőnek igen hamar átadják a meleget.

Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthetjük fűtésszámlánkat.

Fűtés az átmeneti időszakban

Látványos javulást érhetünk el már akkor is, ha csak az átmeneti időszakokban használjuk a klímát a hagyományos gázfűtés helyett. Ilyenkor tudjuk ugyanis elérni a legjobb hatásfokot ezekkel a készülékekkel.

Minden klíma alkalmas a fűtésre?

A hagyományos berendezéseken is előfordul fűtés funkció.  Ezek azonban nem alkalmasak arra, hogy a teljes téli időszakot végigfűtsék és az átmeneti időszakban sem kifejezetten gazdaságosak. Ennek az oka, hogy minél hűvösebb van kint, annál jobban romlik a hatásfokuk. Többnyire +5 fokig használhatóak, ez alatt drasztikusan romlik a teljesítményük.

Ezzel szemben az igazi fűtésre alkalmas klímák -15 fok alatt is képesek gazdaságosan biztosítani a lakás fűtését, akár a teljesen fűtési időszak alatt is. Némely típusok akár a -20,-25 fokban is zavartalan működésre képesek.

Ezek a hőfokok nem azt jelentik, hogy -15 foknál kikapcsol a készülék és fűtés nélkül maradunk. A megadott határérték azt jelöli, hogy mekkora hőmérsékletig képesek gazdaságosan működni. Ennél nagyobb hidegek esetén elkezd jelentősen romlani a hatásfokuk. Szerencsére itthon a -15 fok is nagyon ritka, így emiatt semmiképp sem kell aggódnunk.

Az ilyen inverteres készülékek úgy vannak kialakítva, hogy nagyobb hatásfokkal működjenek. Nagyobb hőcserélők, ventilátorok és kompresszor jellemzőek rájuk. Emellett műszaki adottságaiknál fogva könnyedén megbirkóznak a lecsapódott folyadék fagyásával is. Ezt egy beépített leolvasztó mechanika biztosítja, ami egy néhány perces leállás során az előállított meleg levegőt a készülék fagymentesítésére használja.

Általában a fűtésre alkalmas klímák nagyobb hőcserélő felülettel rendelkeznek, ezért mind a kültéri, mind pedig a beltéri egységek valamivel nagyobbak is lehetnek hagyományos társaikénál.

Az általunk forgalmazott klímák szinte mindegyike alkalmas az átmeneti vagy akár a teljes téli időszak fűtésére és kollégáink ezek közül is szívesen segítenek Önnek kiválasztani a megfelelő készüléket.